A régi épületek nagy része a XIX. század végén és a XX. század elején épült.

Kondorosi Mozi története

A kondorosi mozi a mai posta épületében működött. 1889-re épült fel. Neve Remény Mozgó volt.

Az 1930-as évek közepén épült fel az új mozi épülete. Kondorosi Mozgó néven üzemelt. Tulajdonosa Prófét Ödönné volt. A régi mozi épületében bolt, majd posta üzemelt.

A második világháború után államosították és Kondorosi Mozi néven működött.

1998-ban veszélyessé vált épületét a könyvtárral és a fürdővel együtt szanálták. Azóta nem működik településünkön mozgóképszínház. 

Dérczy Ferenc Könyvtár és Közösségi Ház

Az 1875-ben újra települt Kondoroson már a XIX. század végén igény mutatkozott, több, a lakosság érdekeit szolgáló intézmény mellett egy úgynevezett "népkönyvtár" felállítására. 1898-ban, a 48-as forradalom és szabadságharc évfordulóját megünneplő közgyűlésen a képviselők a következő határozatot hozták:

"... egy népkönyvtár felállítását s annak költségei az 1898. év költségvetéséből 25 forintot utalványoz ki."

A hangzatos terveket azonban nem követte tett, a korabeli testületi jegyzőkönyveket kutatva a népkönyvtár ügye többször is előkerül a következő 20 évben, de a történelem vihara, jelesül az I. világháború és az azt követő pusztulás a népkönyvtári kezdeményezés sorsát is megpecsételte.

A kondorosi könyvtáralapítás ügye 1924-ben kerül újra terítékre, ekkor a népkönyvtár javára 100 aranykoronát rendelt el a képviselőtestület.

"A könyvtár ügye egyre sürgetőbbé és fontosabbá vált, mint ahogy fontosabbá vált az is, hogy az olvasni vágyó polgárság az olvasmányokhoz helyben és díjmentesen juthasson. "

A kezdeményezést azonban nem követte megvalósítás.

A fentebb tárgyalt időszakban a könyves kultúra képviselői, hordozói a helyi egyesületek, olvasókörök voltak, amelyek közül nem egy rendelkezett kisebb- nagyobb könyvtárral, tagok által elfogadott alapszabállyal, kölcsönzési politikával és könyvtárossal is. A teljesség igénye nélkül ilyen szervezet volt Kondoroson a Polgári Olvasókör, Apponyi Polgári Olvasókör, Kondorosi Casinó Egyesület.

Az első, klasszikus értelemben vett nyilvános könyvtár 1950. január elsején alakult meg Kondoroson.

A Községi Népkönyvtár egy 6X6-os külön helyiségben kezdte meg működését. Felügyeleti szerve a gyomai járási könyvtár, valamint a békéscsabai körzeti könyvtár voltak; e két intézmény biztosította állományát is, mint letéti anyagot. Ebben az időszakban az itt tevékenykedő könyvtárosok szakképzettség nélkül, tiszteletdíjért látták el feladatukat.

Fontos dátum az intézmény történetében 1960. január elseje, hiszen az 50-es évek végi, könyvtárügyi változások következményeként innentől a községi tanácshoz, és nem a járási könyvtárhoz tartozott az intézmény.

Az eddig letétben lévő dokumentumokat átleltározták a könyvtár saját állományába, amely így 1400 kötetet tett ki.

A 60-as évektől a kondorosi könyvtárügyet a folyamatos fejlődés jellemezte; a felkészült és elkötelezett könyvtárosok szakmai munkálkodása, a fiókkönyvtárak üzemeltetése (1985-ig működtek, utána megszűntek), az olvasók számának emelkedése és a nyitvatartási idő meghosszabbodása mind-mind ezt a tényt támasztja alá. Az állomány 1965-ben 9.500, 1970-ben 14.000, 1975-ben 18.200, 1980-ban közel 24.000 kötetet tett ki.

1981-ben Kondoros Nagyközség Tanácsa a Művelődési Házat és a Közművelődési Könyvtárat 1981. április 1-i hatállyal összevonta, a 10 dolgozóval elinduló új intézmény neve pedig Egyesített Közművelődési Intézmény lett, majd a rendszerváltás "viszontagságait", és a létszámleépítést túlélve 1994. január 1-től már, mint Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára, Közösségi Háza működött.

A régi könyvtár belvizessé vált épületét veszélyesnek találták és a fürdővel és a mozival együtt 1998-ban szanálták. 1998-ban építettek egy új könyvtárat az általános iskola hátsó emeleti részének kibővítésével, a többfunkciós sportcsarnok fölé. A könyvtár azóta is ebben az épületben működik.

A kondorosi könyvtár 1999. január 1-jén felvette Dérczy Ferenc nevét.

A helytörténeti munka kiemelt jelentőségű könyvtári munkában, az intézményben több évtizedes hagyománya van.

Az intézmény névválasztása is ennek a jelentőségét hangsúlyozza. Az intézményvezető és a könyvtárban dolgozók törekvését fejezi ki, hogy a település fejlődéséért sokat tevő személyiségek, a településen élők emlékezetében kellő tisztelettel maradjanak meg.

Névadónk, Dérczy Ferenc, közösségünk egyik alapítója, megválasztott első bírója, aki negyedszázadon át lelkiismeretesen, közmegelégedésre látta el a feladatát. A helyi közélet megbecsült szereplője volt.

Forrás: https://kondorosikonyvtar.hu/index.php/rolunk/intezmenyunk-tortenete

Gyümölcsoltó Boldogasszony Katolikus Templom

1882

július 7. Lipovniczky István17 nagyváradi püspök jóváhagyta a kápolna tervét,18 melyet ifjú Serkedy Sándor építész és Sivirszky Antal budapesti építőmester készített.19

1883

július 13. A püspök megbízza Dinya János szarvasi plébánost az ünnepélyes alapkő letétellel. Az építkezés gyorsan haladt 1884 augusztus hónapban már készen állt a kápolna, melynek mérete 11m hosszú és 7m széles volt. Fatoronnyal készült késő romantikus stílusban.20 A kápolna építése és belső felszerelése 7333 forintösszegbe került.21

A római katolikus kápolna építéséhez a bevételek kegyadományokból 4530 Ft. Adományozók: Scheiefner Ede endrődi esperes, plébános 100, Nagyméltóságú püspök úr Lipovniczky István 1500Ft, földbirtokosok gróf Apponyi Antal 500Ft, gróf Bolza József 200Ft, gróf Bolza Antal 100Ft, gróf Bolza Péter örököseitől 200Ft, gróf Csáki Albin 100Ft, Geist Gáspár örökösei 500Ft, Kárász Karolin úrhölgytől 100Ft, gróf Mittrovszky Vladimir 1000Ft, Ignácz Lajos kereskedő úr 20Ft, Lövinger Lípót 10Ft.22

Lipovniczky István nagyváradi püspök a kápolna avatására segédpüspökét akarta elküldeni, de a beköszönt ősszel jöhető esőzések a közlekedést nehézzé teszik és ez a hívek megjelenését gátolhatják írja levelében. Ezért Shiefner Ede prépos, alesperes és plébános (Endrőd) főtisztelendő urat bízza meg a kápolna ünnepélyes megáldásával. Egyúttal " sziveskedjen a kápolna létrejöttéhez adományaikkal hozzájárult híveknek, különösen pedig az áldozatkészséget és utánjárást nem kímélő Dérczy Ferenc úrnak s hitbuzgó nejének főpásztori elismerésemet kifejezni, - míg az ekként most már Isten házával dicsekvő s abban az égi kegyelmek forrását bíró hitközségre örömmel adom püspöki áldásomat."23

1884

október 13. Az ünnepélyes felszentelést Shiefner Ede kiküldött püspöki biztos végezte Grócz Béla csorvási plébános és Erdélyi Lajos segédlelkésszel.24

1884. okt. 13. szeretettel írják nekünk: "A kis falu harangjai először szólaltak meg a kápolna tornyában, s hívólag szóltak a vallásos katolikus hívekhez, hogy jöjjenek áldani az urat, mert immár nem csak a kereszt előtt az ég boltozata alatt, hanem az isten házában küldhetik fohászaikat az ég Urához! E környék ismeri kis falunk keletkezésének történetét, de kevesen tudják azt, hogy a kis községnek rendes iskolája s ma már felszentelt imaháza van. ... községünk érdemes bírája és birtokosa Dérczy Ferenc úr buzgolkodással, nagy anyagi áldozata és fáradhatatlan utánjárás folytán gyorsan épült fel községünk közepén, kicsiny, de igen ízléses templomunk, melynek ünnepélyes felszentelése ma történt meg, megyei püspökünk megbízása folytán Schiffner Ede apát plébános úr által, több lelkész segédlete mellett ritka, de egyszer s mind lélekemelő ünnep volt ez ..." " Érdekes volt az is, hogy az első szentmise után avatás, keresztelés, esketés és temetés is volt. Az ünnepélyen jelen volt a köztiszteletű Geiszt család, környékbeli inteligenczia, de adakozó birokos urak képviselői és százakra menő nép úgy a községből míg a szomszéd endrődi tanyákról. Ünnepély után Dérczy Ferenc barátságos házánál gyűltünk össze gazdag lakomára..." Az adakozásban elöl járt megyei püspök úr Ő kegyelmessége, gróf Mittrovszki Aladár Ő exellencziája, özv. Geist Gáspárné, ő maga és kedves családja, gróf Apponyi és gróf Bolza család, Dérczy Ferenc és Schiffner Ede apát úr és többen csak a Weickheim család maradt távol az adakozásból"25

Az adományozók neveivel a kondorosi római katolikus egyházközségben többször találkozunk főleg a Geist család nevével.

Bedák Mátyás volt Kondoros első katolikus plébánosa, aki 1892 és 1942 között tevékenykedett. 

Templomunk Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére van felszentelve. Az anyaszentegyház március 25-én ünnepli ezt az ünnepet.

Forrás: Nagy Istvánné: A kondorosi Római Katolikus Egyházközség története

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/kondoros/a_kondorosi_romai_katolikus_egyhazkozseg_tortenete/index.htm

Kondorosi Evangélikus Templom

Az építés éve: 1904.
Oltárképét Veres Gusztáv békéscsabai festőművész festette.
Orgonájának adatai: Rukovina és Soukenik János szegedi orgonaépítők munkája, 2 manuálos, 22 regiszteres, 1485 sípos. Hangversenyre is kiváló, homlokzata gótikus, arany díszítéssel.
Tervező: Gerey Ernő.

Kondoros első evangélikus lelkésze Keviczky László volt, aki 1884-től 1934-ig töltött be szolgálatát.

Leírás: Kondoros lakossága ugyan nagyobb részben evangélikus, de a nagybirtokosok mind római katolikus vallásúak voltak. Az evangélikus egyházhívők szempontjából az 1887-es év lett történetileg nevezetes, ugyanis ebben az évben volt az egyházszervezés, a lelkészválasztás, és a megválasztott lelkésznek, a hivatalba iktatása.

Az első templom 1887-ben épült, torony nélküli imaház volt, 600 hívő befogadására volt alkalmas, később karzattal is rendelkezett (1891). November 6-án szentelte fel Áchim Ádám főesperes szarvasi lelkész, aki 1899. október 23-án hunyt el, és aki végrendeletében összes vagyonát az evangélikus egyházra hagyta. Egyik rendelkezése az volt, hogy építeni kell egy 6 szobás paplakot, valamint gyűjteni kell a pénzt egy tornyos templom megépítéséhez. A paplak építését hamarosan el is kezdték, s 1900-ban el is készült. Az egyház, hogy a templomot mielőbb felépítse, 100.000 koronás évjáradékos kölcsönt vett fel. Az imaház melletti telken, országos pályázat útján készített terv alapján emelték. Az építkezéshez egymillió téglát égettek ki, és ezt a mennyiséget a falak mind el is nyelték.

Az 1920-as évek végén 20 hold föld árából készült el a márvány padlózat.

1928 késő őszén felújították. A munkát Krizsán János gyulai kőműves kapta. A torony új fedést kapott, cserép helyett eternittel borították be. Ugyanekkor belül is szépen kitatarozták, majd másodszor is felszentelték.

1975 nyarán egy óriási vihar ledöntötte a torony sisakját. Az újjáépítéssel egyidejűleg más felújításokat is elvégeztek.

A templom főhomlokzatán keskeny torony uralkodik, melyen színes, ólomüveg rózsaablak látható. Erkélyéről körbejárva a háború előtt a harangozó minden negyedórában dudaszóval jelezte az időt, miközben szétnézett a határban, nincs-e tűz valahol. A torony 50 méter magas.

Háromhajós, az oldalhajókban a karzatok kaptak helyet, a főhajót az oltár zárja le. A szószék és az oltár - mely csúcsíves keretezésű és fiatornyocskák díszítik, Urr György kassai szobrász munkája. Az oltárba helyezett az utolsó vacsorát ábrázoló fafaragást Urr György egyik sziléziai munkása készítette. Egyetlen fából faragta, egyedüli példány a világon.

Az orgonát Angster pécsi orgonagyáros korszerűsítette. Mai formáját 1977-ben Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján nyerte el. Homlokzata gótikus, arany díszítéssel.

A templom építésének 100. évfordulójára domborműves emléktáblát helyeztek el az előtérben, mely Várhelyi György alkotása. Anyaga bronz és gránit.

Stílus: neobarokk

Férőhelyek száma: 1500

Harangok: 4 harangja van

1. Nagyharang: 785 kg-os, F. W. Rincker vezetésével a budapesti Ecclesia Harangművek öntötte 1927-ben.

2. Ádám-harang: 450 kg tömegű. F. W. Rincker vezetésével a budapesti Ecclesia Harangművek öntötte 1922-ben. Az egyházközség életét felkaroló, szarvasi esperes-lelkész Áchim Ádám emlékére készült. A korábbi Ádám-harangot Thury János kondorosi születésű harangöntő mester készítette, ez az I. világháború martalékává vált. Az elrekvirált harangokat nem a Thury utódjaként működő Szlezák László, hanem a katolikus egyház tulajdonában lévő és a német F. W. Rincker harangöntő által vezetett Ecclesia Harangművek Rt. öntötte újjá.

3. Thury-harang: 85 kg-os, Thury János kondorosi születésű, Budapesten működő harangöntő öntötte és adományozta az akkor még ébredező kondorosi gyülekezetnek 1887-ben. A harang a Thury-féle harangoknál megszokott, gazdag, népies, neoreneszánsz motívumokkal díszített.

4. Kisharang: 40 kg-os, Eberhard Henrik öntötte Pesten 1813-ban. Közadakozásból gyűjtötték össze az árát és készen vásárolták Thury János harangöntőn keresztül. A Thury-haranggal együtt haranglábon állt és szolgált egészen a templom megépítéséig, amikor két nagyobb társával együtt felkerült a toronyba.

Forrás: https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/kondorosi_evangelikus_templom

Kondorosi Posta

A kondorosi postaállomást a kiegyezés után a függetlené vált magyar postaigazgatóság hozta létre.

A postahivatal létesítését a Postai Rendeletek Tára 1878. évi 15. száma a következő szöveggel közli: "Kondoros a postahivatal neve, Békés megyében fekszik. Kondorosról Csorvásra kocsiposta közlekedik küldemények továbbítása céljából. Kondoros postahivatal forgalomköre: Kondoros és Gáspártelki falvakra terjed ki."

A levelek, csomagok és pénzküldemények szállítására alkalmas intézmény a falu szívében foglalt helyet. Az első szemlekönyv bejegyzése szerint "az itteni postahivatal folyó 1878-ik május 1-jén kezdte meg működését. Első postamesternek kineveztetett Perke József községi jegyző..." Aláírás: alpári Abonyi János kir. postafelügyelő.

1896-ban Kondoros III. osztályú postahivatalként működött. A faluban egy levélgyűjtőszekrényt volt, amelyet naponta egyszer ürítettek. A hivatal kézbesítési körzete 5 puszta, 13 major, 3 tanya és 3 telep területére terjedt ki. Az ellenőrző hivatal Mezőtúr volt.

A táviratozás szempontjából Kondoros postahivatala továbbra is nehéz helyzetben maradt. A táviratok irányítására útmutatást nyújtó helységnévtár 1884. évi kiadása Kondoros utolsó távírdaállomásaként Csorvás vasúti távírdaállomást említi. Kondoros távírószolgálata 1905. november 7-én nyílt meg.

A postahivatal távbeszélővel már a századforduló előtt rendelkezett. A posta a távíró- és távbeszélő-szolgálattal egyesítve működött. Az 1899. január 1-én készült Magyar Korona országai távbeszélő hálózatának térképe a Békés vármegyében működő távbeszélő-hálózat részeként a kondorosi posta- és távbeszélő-állomást is feltünteti.

A postától az állomásra, illetve az állomásról a postára a küldeményeket lovaskocsival szállították. A postakocsis közvetlen a postamester alá volt rendelve. Feltétel volt, hogy 18. életévét betöltse, hajtani és lovagolni tudjon. A kocsisokat szolgálati könyvvel látták el. A szolgálati könyv a kocsis bizonyítványa is volt. Ebben jegyezte a postamester az észrevételeit, az igazgatósági ellenőr pedig a jutalmazást, illetve büntetést.

Az 1930-as évek elejéig a postahivatal az Endrődi és Csabai út találkozásánál álló épületben működött, 1896-tól 1939. január 29-ig Czirbusz Endréné, magyar királyi postamester vezetésével. A postamesterek meghatározó egyéniségei voltak az adott településnek. Ők vezették a postaállomásokat és a tulajdonukban volt a működtetéshez szükséges tárgyi eszközök jelentős része. Postamesteri jogot előszeretettel vásárolták a nemesek is.

A külterületen 1981. november 1-től támpontos kézbesítés történik. A kézbesítés külterületi gépkocsi-járattal történik, előre meghatározott időpontban érkeznek, bizonyos ideig ott tartózkodnak, és a kézbesítés mellett küldeményfelvételt és egyéb postai szolgáltatást is végeznek. Az európai uniós elvárásoknak való megfelelés következménye, hogy a támpontok száma egyre csökken, a házhoz történő kézbesítések száma nő.

A postaállomás 1988. szeptember 13. és 1989. július 18. között a régi posta helyére, a Hősök út 25. szám alá költözött. Ekkor került sor a Hősök út 26. szám alatt található posta felújítására.

Az 1989. évi rendszerváltozás nagy hatással volt az ország társadalmi és gazdasági rendszerére. A postai szolgáltatások részleges liberalizációjával, a Magyar Posta monopolhelyzetének megszűnésével, a lakosság életszínvonalának és szokásainak változásával, a versenytársak fokozatos megjelenésével gyökeresen megváltozott a posta piaci helyzete. A postán kézi kapcsolású "különtelep-rendszerű (LB) zsinóros központ" működött. A technika fejlődésének eredményeként 1992-ben automata központot létesítettek, amely biztosította a bekapcsolódást a távbeszélő rendszerbe. A posta feladatköréhez tartozott a lottó, totó árusítás. Nagy feladatot jelentet a rádió- és televízió-előfizetések beszedése és elszámolása.

A kondorosi posta 2001. március 5-én bekapcsolódott az Integrált Posta Hálózatba, mint IPH gépes posta. Az Országos Logisztikai Központ a vasútról közútra szervezte a postai szállítást. Az új korszerű technológiával felszerelt logisztikai központ idejétmúlt technológiát váltott ki. A Kondoros Posta ettől az időtől Békéscsaba PFÜ-től kapja az egyesített zárlatot, és ide is indít. Centrális csomagkézbesítés szempontjából a Szarvas Postához tartozik.

Postamesterek:

• Pethe József (1878. augusztus 30.-1896)
• Czirbusz Endréné (1896-1939. január 29.)
• Czirbusz Imre (1939. február 1.-1957. november 1.)
• Mészáros József (1957. november 1.-1957. december 1.) megbízott postavezető
• Dian Jánosné (1957. december 2.-1972. március 22.)
• Oláh Péter (1972. március 22-1997. augusztus 8.)
• Roszik Gáborné (1998. augusztus 9.-2008. december 28.)
• Pusztai Zsolt (2008. december 29.-2009. január 26.) megbízott postavezető
• Gyebnárné Vereska Ildikó (2009. január 27.-)

Forrás: BékésWiki - Posta, Kondoros

https://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Posta_(Kondoros)

Roszik Gáborné: Fejezetek Kondoros posta történetéből. In: Múltidéző : tanulmányok és visszaemlékezések a dél-alföldi postaszolgálat történetéből. 2. kötet. Szentes : Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, 2010. 153-166. p. 

ONCSA-házak

Az Országos Nép és Családvédelmi Alap (ONCSA) olyan szociális szervezet volt, melynek a nagycsaládos falusi emberek segítését, a születésszám emelését és a gyermekvédelem biztosítását tűzte ki célul.

Teleki Pál kormányának 1940:23. törvénycikke szerint a cél az önálló létalap megteremtése volt, hogy a "támogatásra szoruló néprétegek részére, nemcsak átmeneti segítséget, hanem állandó életlehetőséget, tisztes megélhetést biztosítson." A sokgyerekes családokat 30 éves kamatmentes hitellel és a gazdálkodáshoz alkalmas állatállománnyal segítették.

1941-1943 között országos 12 ezer lakás, Békés megyében 432 lakóház épült. Kondoroson az akkori főjegyző, Kovácsy István karolta fel a kezdeményezést. Kondoroson 1942-ben 39 ilyen ház épült, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a 44-es főúttal párhuzamosan, a főúttól északra a 6. utcában. Ma mindössze két ház van meg az eredeti állapotában, a többit lebontották vagy korszerűsítették. A Varga család 1936-ban költözött Kondorosra. Varga Imre építőmester volt, aki részt vett az ONCSA-házak építésében. Az elsők között kapták meg az általa is épített házat.

Az ún. ONCSA-telepen a Gyöngyösi, a Fűzfa, a Cseke, a Hidasi, a Kiss és a Varga család élt. Jellemzően sokgyerekes családok voltak 4-10 gyermekkel.

Forrás: ONCSA-házak Kondoroson- Békéswiki

https://bekeswiki.bmk.hu/index.php/ONCSA-h%C3%A1zak_(Kondoros)

Kádár-kockák

Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka.

A hetvenes évek során épült családi házaknál már különböző - néha utólagos - hozzáépítések (az emeleteken, beépített tetőtereken, garázsokon és nyári konyhákon kívül egyéb gazdasági melléképületek: műhelyek, istállók, ólak, kisebb raktárak) tarkítják ezen épülettípus alapvetően homogén formáját. (Ezt követően, még a rendszerváltást megelőzően, az 1980-as évek elejétől már főleg a nagyobb alapterületű, számos esetben többgenerációs "alpesi-háztípus" lett a szélesebb körben népszerű építési irányzat.) A kisebb települések utcaképét dominánsan meghatározó Kádár-kockák jellemzően a korábbi nyeregtetős parasztházak helyett, azokat kiváltva épültek, legsűrűbben az olyan helyeken, ahol árvízi pusztítás következett be. Ilyen típusú lakóépületből összesen 844 000 darab áll az országban. A koruknál fogva időszerűvé váló felújításból (beleértve többek között a korszerű hőszigetelés és fűtési rendszer kiépítését) kimaradó házaknak háromszor akkora az energiafelhasználása, mint egy átlagos lakótelepen lévő lakásé (405 kWh/m2).[4] [5] 2016-os árakon ezeknek a családi házaknak a fűtési költségei meghaladhatják éves szinten a 600 000 forintot is. (Építésük idején az alacsony energiaárak miatt ez sokadlagos szempont volt.)

Ezeknek az épületeknek a sátortetős kialakítása azért alakult ki így, mert a sátortető a leggazdaságosabb megoldás egy négyzet alaprajzú épületen, ellenben egy téglalap alaprajzú épülettel, mint, amilyenek a régi parasztházak voltak, ahol az észszerűség a nyeregtetős megoldást diktálta. Ugyanakkor részben a telkekre vonatkozó építészeti előírások, részben a könnyű engedélyeztetési eljárás, valamint a korabeli tervezés kezdetlegessége miatt terjedtek el a kockaházak hazánkban. Az egyszerű tervezhetőség, a Tüzelő- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat (ismertebb nevén: "Tüzép") telepeken beszerezhető - a hiánygazdaságból eredően szűkös választékú, ugyanakkor olcsó alapanyagok, valamint a szomszédok, kollégák munkakölcsönszerű bevonásával a kalákában történő építés lehetősége mellett a kockaházak könnyű felhúzhatóságához, folyományaként az elterjedéséhez a kedvező állami dotációs környezet is nagyban hozzájárult.

Eredetét tekintve a kockaházak a 19.-20. század fordulójáig, a kétszobás kistisztviselői és munkásházakig vezethető vissza. Csaknem azonos kinézete és hasonló belső elrendezése miatt számos kritika, élcelődés tárgyát képezte e háztípus. A II. világháború után, a Kádár-korszak elejének tömeges lakásépítési programjában, a nagyobb városok panelházakból felhúzott lakótelepeihez hasonlóan, a kisvárosokban és a falvakban tucatjával épült, sematizált lakóépületeket a köznyelv gyakran pejoratívan "vidéki panelnek" nevezi.

Négyzetes alaprajzú változatától eltérő módon kialakult L-alaprajzú változata is.

Forrás: Kádár-kocka - Wikipédia

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1d%C3%A1r-kocka

A kondorosi iskolák története

A középkori Kondoroson az egyházi káptalanban folyt az oktatás. A település 17. századi törökök általi elpusztításakor a vertfalú templommal együtt a káptalani iskola is elpusztult.

Az 1875-ös újratelepítés után a községi iskola 1876-ban kezdte meg működését. Épülete a millenneumi évforduló, 1896 előtt már állt. Két épületben, három-három tanteremmel működött. Az iskola fenttartására 5%-os iskolaadót szedtek a község lakosaitól. Az első községi tanító Bukovinszky Mihály volt, aki több, mint negyven évig látta el feladatát. Petőfi István és Dérczy Péter egy 50-50 Forintos alapítvánnyal támogatta azon tót ajkú növendékek tanulmányait, akik a magyar nyelv elsajátításában kiváló előmenetelt mutattak.

Az evangélikus egyház 1897 és 1918 között építette négy iskoláját.

A katolikus egyház 1902-ben építette első tantermét. 1911-ben bővítette, majd 1938-ban fejezte be három tanterem és két szolgálati lakás építését. Ezek az iskolák később egy-egy benne oktató híres tanító nevét vették fel: Dauda, Csaba, Kartalik, Thúry, Machács Iskola.

Az uradalmi iskola 1860-tól 1944-ig működött a Nagymajorban. A működéséhez szükséges pénzt az uradalom adta, de a katolikus egyház ellenőrizte. A tanulók száma százon felül volt. Az ellenőrzést a királyi tanfelügyelő végezte. Híres uradalmi tanítók voltak: Harsányi István, Halatyi János, Haláti Soma, Rindó Józsefné.

A tanyasi iskolák egy része már a dualizmus korában állt. Másik részük Klebersberg Kúnó oktatási minisztersége idején épült az 1920-as években. Nevüket attól az úttól vagy földrajzi helytől kölcsönözték, ahol álltak: Apponyi-földi, Erzsébet téri, Aradi úti, Endrődi úti Iskola.

1868-ban báró Eötvös József közoktatási reformja állami felügyelet alá helyezte az iskolákat. Minden növendék az anyanyelvén sajátíthatta el a tananyagot. Az iskolák feletti tanfelügyeletet a tankerületek látták el, mellettük iskolatanács működött. Az elemi oktatás 1908-ban lett ingyenessé.

A Tanácsköztársaság alatt államosították az összes iskolát, bevezették a

nyolcosztályos, ingyenes általános iskolát.

A Horthy-korszakban rendelet született a nemzeti imáról. Klebersberg Kúnó és

Hóman Bálint alatt felépültek a tanyasi iskolák, kötelezővé tették a leventeoktatást.

Kondoroson Csaba Dezső vezetésével működött a leventeoktatás, virágzott a cserkészmozgalom.

1945-ben a községi iskolákat államosították, 1948-ban az egyházi iskolákat is. 1945-49 Tompos János volt az igazgató. Községi iskola és tanyasi iskolák működtek ekkor Kondoroson.

1949 - 1956 között Mihály Béla volt az igazgató. - Bevezette a szakosított oktatást, elkezdte működését az úttörő mozgalom, melynek első vezetője Kerényi László volt. Elindultak a szakkörök. 1951-ben a Kovács vendéglőt kisajátították iskolának. Itt három terem, a bálteremből tornaterem jött létre.

1950 - 1965 között Machács László bevezette a dolgozók iskoláját.

1956-ban iskolabontás jött létre: I. számú leányiskola, igazgatója Mihály Béla volt, II. számú fiúiskola, igazgatója Pataki Ferenc volt.

II. számú iskolából azután létrejött a külterületi iskola. 1958-tól -1968-ig Pataki

Ferenc volt az igazgatója. Az I. számú iskolából létrejött a belterületi iskola. 1958-tól 1964-ig igazgató Tóth Ernő volt az igazgatója. A '60-as években a TSZ-esítés következtében elsorvadtak a tanyasi iskolák.

A '60-as években létrejöttek a munkaközösségek. 1963 és 1970 között Állattenyésztési Szakközépiskola működött Kondoroson. 1968-ban megalakult a kollégium. 1964 és 1968 között Orosházi Mezőgazdasági Technikum kondorosi Kihelyezett Tagozata működött.

1964 -től 1975-ig Vadai István volt az igazgató. 1968-ban a két iskola egyesült. Hamarosan új központi iskola épült fel. 1968-tól 1987-ig kisegítő tagozat indult. 1973-tól bevezették a szlovák nyelv oktatását.

1975-től 1987-ig Dr. Bella István volt az igazgató. Igazgatása alatt megtörtént az ebédlő bővítése. Szaktantermi oktatás indult, felújították az audiovizuális eszközöket.

1987-től 1992-ig Tóth Ernő volt az igazgató. Ekkor került szóba az új iskola felépítésnek terve.

1992-től 1994-ig Gonda Lászlóné volt az igazgató. 1994-ben Czigléczki Jánosné volt az igazgató. 1994. február 12-én avatták fel az új iskola épületét. A felső tagozat és a kollégium az új iskola épületébe költözött. Az alsó tagozat régi felső tagozat épületében talált új otthonra. A kondorosi általános iskola 1994-ben vette fel Petőfi István nevét, tiszteletből és hálából, hogy nagy költőnk öccse támogatta az 1875-ben újratelepített Kondoroson az oktatás ügyét. Az alsó tagozatnak és a kollégiumnak otthont adó épületeket visszaadták eredeti tulajdonosuknak, a katolikus és az evangélikus egyháznak. A veszélyessé váltközségi iskola épületét a kilencvenes években, a községrendezéskor lebontották. Helyére a cukrászdának, boltoknak, falugazdásznak és lakásoknak otthont adó épületegyüttest építettek fel.

1994-től 1995-ig Darida Ferencné volt az igazgató.

1995-től 1999-ig Dr. Herczeg Ferenc lett az igazgató. 1997-ben avatták fel az iskola épületéhez kapcsolódó modern tornacsarnok épületét, mely a Sasváriné Paulik Ilona Sportcsarnok nevet vette fel, egy kondorosi paraolimpikon tiszteletére. Számítástechnika-terem létesült az iskolában, a kor követelményeinek megfelelően. A diákok a Diákönkormányzat szervezésében nyári táborokban vehettek részt a hegyekben és a Balatonnál.

1999-től 2004-ig Lónai Sándorné volt az igazgató. Az iskola tovább fejlesztette az audiovizuális eszközök készletét. Beindult az intézményben a művészetoktatás, a festészet és zene területén. Pályázatok révén fejlesztette az intézmény eszközkészletét. 2002-től létrejött a diákokat támogató Alapítvány a Kondorosi Általános Iskolásokért. A Diákönkormányzat változatos programokat szervezett a gyerekek számára.

2004-től 2005-ig Dr. Hajnal Lajos volt az igazgató. Továbbképzéseken vettek részt a nevelők. A szakos ellátottság jó volt az iskolában.

2005-től Laurinyeczné Trnyík Judit az igazgató. Kezdetben tíz tanteremben digitális táblákat szereltek fel. Később az alsóban és a felsőben is több tanterembe került még digitális tábla. 2010-től a Határtalanul program keretében látogathattak el a hetedikes diákok Erdélybe. Majd a Viszontlátásra program keretében jöttek ide magyar diákok Erdélyből és a Felvidékről. 2014-től a diákok a zánkai Erzsébet-táborban nyaralhattak. Megindult a pedagógusok új előmeneteli rendszerére való képzés. Sajnos a tanulók számának csökkenésével megszűnt a kollégium. 2018-2019 folyamán került sor a sportcsarnok felújítására. 2019-ben adták át a felújított alsó tagozat épületét. 2014-ben és 2018-ban megújult a felső tagozat épülete. 2020-tól a művészetoktatás átkerült a szarvasi művészeti iskola irányítása alá. 

Forrás: A kondorosi iskolák története - Szakdolgozat - Kondoros, 1996 - Szerző: Klucsik Árpád

Többsincs Óvoda

1898-ban a település központjában a katolikus templom és a Polgármesteri Hivatal között épült meg az óvoda, Bohossa Pál szarvasi építőmester munkájával.

A " Többsincs Óvoda " nevet Benedek Elek, ismert meseírónk játékos szóhasználatából merítve 1998-ban, 100. évfordulónkon kapta az óvoda.

A századfordulón épült intézmény 1 csoporttal került kialakításra a Csabai úton, Marcsek Jolán okleveles kisdedóvónő vezetésével, majd 1904-ben őt követte Jancsovics Petronella göncruszkai állami óvónő.

Az óvoda az igényeknek megfelelően folyamatosan bővült, mígnem 1977-ben elérte 7 csoportos méretét. A demográfiai változások miatt a 2000-2001-es nevelési évet már csak 6 csoporttal kezdhette.

2005-ben Kondoros és Kardos községek közoktatási Intézményfenntartó társulást hoztak létre, mely Kondorosi székhelyén 6 óvodai csoportot, kardosi telephelyén 1 óvodai csoportot működtetett. 2009 szeptemberétől a kardosi óvodai csoport alacsony létszáma miatt a további ellátás iskolabuszos szállítással Kondoroson valósult meg.

A csoportszobák 3 különálló épületben találhatók (a Hősök úti, a Csabai úti és a Balázs épület). Ezek évtizedekkel ezelőtt átalakítás során váltak óvodává lakásokból, iskolából.

Az intézmény magán viseli a századforduló stílusjegyeit, különösen impozáns a főtérre néző Hősök úti épület. Óvodánk épületei közrefogják udvarunkat, melyet hatalmas platánfák tesznek árnyassá.

Felszerelésénél a természetes anyagokat részesítették előnyben. Nagy élmény és mozgáslehetőség a gyermekek számára az udvaron emelt domb. A játékeszközök főként fából készültek, tetszetősek, jól szolgálják a gyermekek mozgásigényének kielégítését, emellett fejlesztő hatásuk is jelentős (kilátó csúszdával, kötélhálós mászó, mászó lengőhintával, egyensúlyozó padok, mókuskerekek stb.) A játékok mosható, fertőtleníthető műanyag eszközök és természetes anyagú fa játékeszközök. Az udvar rejtett zugában veteményeskert található.

Az óvodánk élvezi a vidéki környezet adta előnyöket. A gyermekek családi hátterében fellelhetők a falusi életmód jellemző vonásai, hagyományai. A szülők és nagyszülők többségének kenyerét ma is az alföldi mezőgazdaság adja. Kisvárosi óvodának vallja magát. Ennek megfelelően alakítja nevelési gyakorlatát és a gyermekek közvetlen tárgyi környezetét.

Az intézmény többcélú, közös igazgatású, önálló költségvetéssel és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik, függetlenített vezető irányítja. 11 óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel 6 dajka néni és a gazdasági ügyintéző közreműködésével.

A gyermeklétszámhoz képest igen szűkös a rendelkezésre álló terület az udvaron és az épületeken belül egyaránt, ezért az ésszerű helytakarékos megoldásokat részesítik előnyben a bútorzat cseréjekor, játszóhelyek kialakítása során.

Az óvodát utoljára 2022-ben újították fel.

Forrás:  https://www.tobbsincs.hu/index.php/bemutatkozas

Kondorosi Takarékszövetkezet

A takarékszövetkezetek alapítását 1956-ban tették lehetővé az akkor életbe lépett jogszabályok.

A Kondorosi Takarékszövetkezet 1958. március 12-én alakult, melyet 100 forint névértékű részjegy jegyzésével, 102 alapító tag határozott el. Az alapító tagok mind kondorosi lakosok voltak, szándékukat az összefogás erejébe vetett bizalom vezérelte, valamint az a felismerés, hogy a szűkös anyagi lehetőségek között, egymást segítve, új lehetőségeket teremtsenek a település lakosságának. A kezdeti időkben, szervezési kérdésekben és a működés feltételeinek kialakításában is sok segítséget nyújtott a helyi Földműves Szövetkezet.

A takarékszövetkezet fokozatosan növelte taglétszámát, bővítette szolgáltatásainak körét.

Látványosan növekedett a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek száma is. Bár a szövetkezet tevékenysége és jövedelemtermelő lehetősége jogszabályilag szűk mozgásteret biztosított, a takarékszövetkezet folyamatosan fejlődött, anyagilag erősödött. Ez megmutatkozott abban is, hogy 1968-ban saját üzletház építését valósította meg. Ezt követően megkezdte a terjeszkedését, működési területének bővítését. Időrendi sorrendben, 1973-ban Kétsopronyban, 1974-ben Kamuton nyitott kirendeltséget takarékszövetkezetünk. Miután 1979-ben ezeken a településeken is felépült a saját üzletház, a továbbiakban az "erőgyűjtés" időszaka következett

Az 1976-os év jelentős fordulatot hozott a takarékszövetkezeti mozgalom életében, ugyanis az évek során mindinkább bebizonyosodott: bár önmagához mérten valamennyi takarékszövetkezet nagy fejlődésről adhatott számot, látni lehetett, hogy a kisebbek, de még a közepes méretű takarékszövetkezetek többsége sem lesz képes a kialakult formában lépést tartani egy dinamikusabbnak ígérkező fejlődéssel. Ez indította el azt az egyesülési folyamatot, amely

1976-tól 1978-ig tartott. Ennek kapcsán alakult ki több olyan nagy működési területtel rendelkező takarékszövetkezet, mint a Szeghalmi, a Kevermesi, és a Kétegyházi. E folyamat eredményeként megyénk takarékszövetkezeteinek száma 20-ról 10-re zsugorodott.
Tárgyalási szinten felvetődött a Kondorosi és a Szarvasi takarékszövetkezet egyesítése is, de ezt egyik szövetkezet vezetősége sem támogatta. Mivel a fejlődés és a gazdálkodás mindkét szövetkezetnél dinamikus volt, így a megyei vezetés elállt az összevonástól.
A következő nagy fordulópontot a kétszintű bankrendszer bevezetése hozta meg. Ekkor ismerte el a kormányzat a takarékszövetkezetek "banki" státuszát, mellyel számos korábbi korlátozás is feloldásra került, amely a működés és a gazdálkodás terén a fejlődés korlátját jelentette. Az új helyzet adta lehetőséggel élve takarékszövetkezetünk kiterjesztette működési területét Békéscsaba megyeszékhelyi város egész területére, majd sorra nyitott kirendeltségeket a város különböző részein. Az elsőt a Jaminai városrészben 1985-ben, majd 1987-ben három helyen a belvárosban, a Lencsési lakótelepen és Mezőmegyeren nyitott fiókokat takarékszövetkezetünk.
Az új egységek nyitása, az új lehetőségek a vezetés számára is kihívásokat jelentettek. Fel kellett zárkózni az új feladatokhoz, korszerűsíteni kellett a munkaszervezetet, az információs rendszert, fel kellett gyorsítani a dolgozók szakmai képzését.

A rendszerváltás a takarékszövetkezetek munkáját több tekintetben is új elemekkel gazdagította. Változtak a feladatok, a privatizáció és a megnövekedett hiteligények számos új kockázatot is jelentettek. A kereskedelmi banki funkciók a felelősség fokozásával jártak.
A 90-es években az instabil gazdasági folyamatok - és mondjuk ki az olykor meggondolatlan, felelőtlen vezetők - több kereskedelmi bankot és takarékszövetkezetet csődhelyzetbe sodortak. Takarékszövetkezetünk ezt az időszakot is nagyobb veszteség nélkül élte át, bankkonszolidációra nem szorult.
Az új viszonyok kockázatait felismerte, azonban mi is támogattuk az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap létrehozását, amely 1993 óta segíti a saját hibáján kívül bajba jutott takarékszövetkezetek konszolidálását. Ezt az ügyfeleink bizalma és biztonsága megtartásának érdekében is fontos kérdésként kezeltük.
Takarékszövetkezetünk történetében az utóbbi 20 esztendő rendkívül dinamikus növekedést és fejlődést eredményezetett. Ezen fejlődés, valamint ügyfeleink kultúrált, minden igényt kielégítő kiszolgálása érdekében a vezetés új üzletház építését határozta el. Az új üzletház átadására 1996-ban került sor.
Takarékszövetkezetünk az alapszabályban rögzített, tagokkal szembeni kötelezettségein túlmenően is felelősséget érzett és érez a működési területén élő emberek életkörülményei iránt.

Ennek kapcsán segítettük:•A vezetékes vízellátással kapcsolatos beruházásokat,
-a tömegesen jelentkező családi ház-építéseket és lakásvásárlásokat,
-a vezetékes telefonhálózat kiépítését,
-a közterületeken történő járdaépítéseket,
-Békéscsabán a távolsági autóbusz pályaudvar megvalósítását (kötvénykibocsátással, melyet az akkori Városi Tanács megbízásából végeztünk),
Katasztrófa események után azonnal bekapcsolódtunk a károk enyhítésének lebonyolításába, ennek kapcsán:
-a környéket sújtó száj- és körömfájás járványt követően felvállaltuk a kárenyhítési összegek helyben történő kifizetését,
-a belvíz okozta lakáskárok helyreállítása érdekében kedvezményes kölcsönkonstrukciót dolgoztunk ki, melyben a helyi önkormányzattal együttműködve vállaltuk a károk enyhítését, és a károsultaknak kamatkedvezményeket biztosítottunk.
Mindezeken kívül számtalan a működési területén lévő - intézményt, civil szervezetet, kulturális rendezvényt - támogattunk. Jelentős támogatást nyújtottunk a tömegsport működésére is.

A takarékszövetkezet eredményes működésének záloga az a lelkes vezetői és dolgozói gárda, amely az 50 év alatt fáradságot nem ismerve munkálkodott a takarékszövetkezet érdekében. A szövetkezet korábbi elnökei időrendi sorrendben: Kovács János társadalmi elnökként 1 éven keresztül, Melis György társadalmi elnökként 3 éven keresztül, Ribárszki György társadalmi elnökként 12 éven keresztül, Vári János ügyvezetőként 17-, ezen belül elnökként 3 éven keresztül, míg Závogyán János ügyvezető elnökként 32 éven keresztül irányította takarékszövetkezetünket. A felsorolt vezetőkön kívül többen, évtizedeken keresztül dolgoztak a takarékszövetkezet különböző testületeiben (Igazgatóság, Felügyelő bizottság, Intéző bizottság), segítve a takarékszövetkezet eredményes munkáját. Takarékszövetkezetünk sikerességét az is bizonyítja, hogy több esetben jutalmazták dolgozóinkat és takarékszövetkezetünket országos szintű kitüntetéssel. A szövetkezeti munka elismerését is bizonyítja az a magas szintű kitüntetés (a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt), amelyet 1997-ben Závogyán János elnök vehetett át az akkori Köztársasági elnöktől, Göncz Árpádtól.

A 2007. december 31-i adatok alapján, Takarékszövetkezetünk:
-kirendeltségek száma: 7;
-mérleg-főösszege: 8.683.101 ezer forint;
-szövetkezetünk tagjainak száma: 563 fő,
-betétállományunk: 6.914.997 ezer forint,
-kölcsönállományunk: 4.076.444 ezer forint.
-saját tőkénk: 1.052.299 ezer forint,
-dolgozóink létszáma: 50 fő,
-számlavezetett lakossági ügyfeleink száma: 7.358
-számlavezetett vállalkozói ügyfeleink száma: 877
-adózás előtti nyereségünk: 190.679 ezer forint.
Néhány adat, amely országos összehasonlítás alapján készült (135 takarékszövetkezet adatait felhasználva), szintén 2007. december 31-i adatokat alapul véve:
-mérleg-főösszeg nagysága alapján 52. hely
-szavatoló tőke nagysága alapján 18. hely;
-adózás előtti nyereség alapján 15. hely;
-saját tőke nagysága alapján 15. hely;
-mérleg-főösszeghez viszonyított saját tőke alapján 14. hely;
-mérleg-főösszeghez viszonyított nyereség alapján 3. hely;
Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a hatékonyságot leginkább kifejező nyerség/mérleg-főösszeg mutató tekintetében országosan a harmadik helyen állunk.
Számszaki eredményeink mellett az sem közömbös, hogy kirendeltségeink saját tulajdonú ingatlanokban, újszerű állapotban, a legkorszerűbb bankbiztonsági, banktechnikai és informatikai háttérrel szolgálják ügyfeleink banki igényeit.
A múlt és a jelen értékelése után fontosnak tartom azt is, hogy ejtsünk néhány szót jövőképünkről. Takarékszövetkezetünk továbbra is elsődleges céljának tartja a működési területén élő lakosság, illetve a működő vállalkozások igényeinek kiszolgálását. E célokat úgy kívánjuk elvégezni, hogy a szövetkezeti eszme három pillére érvényesüljön, vagyis biztosítani kívánjuk:
-szövetkezetünk hosszú távú fejlődését,
-szövetkezeti tagjaink érdekeit,
-dolgozóink folyamatos munkalehetőségét.

Takarékszövetkezetünket 102 tag alapította 50 esztendővel ezelőtt. E 102 alapító tagból sajnos már csak 11-en lehetnek közöttünk, név szerint: Demcsák András, Janis György, Mihálik Pál, Melis Jánosné, Nagy Mihály, Petrovszki János, Péli Pál, Rajos Andrásné, Rumon András, Szabó Kálmán, Szedmohradszki Mátyás*. Ezúton is köszönetet mondunk bátor kezdeményezésükért, mellyel a takarékszövetkezet megalapítását támogatták.

A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet, mint befogadó, valamint az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, a Kondorosi Takarékszövetkezet, a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet és a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet, mint beolvadók 2017. november 30-i határnappal történő egyesülését követően a beolvadó takarékszövetkezetek általános jogutódjaként továbbműködő Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet Békés Takarék Szövetkezet néven működik tovább. Működési területe Békés megye egészére kiterjed, 68 kirendeltségen várjuk ügyfeleinket.

2019. október 31-el a takarékszövetkezetek átalakulások és beolvadások után a Takarékbank Zrt.-ben egyesültek. Így a Kondorosi Takarékszövetkezet is a takarékbank Zrt.-be olvadt bele. 

Forrás: https://www.bekesmegye.com/kondoros-varos/hirek/50-eves-a-kondorosi-takarekszovetkezet-kondoros-8211-jubileum

https://www.takarekbank.hu/bekestakarek-egyesulesi-informaciok#

https://www.jokamat.hu/bankfiok-10043471.html

A központi orvosi rendelő története

Kondoros község megalakulásának évében, 1875-ben kezdte meg munkáját Dr. Télessi István községi orvos. Csendes, nyugodt természetű, népszerű orvos volt. Főleg diétás étrendi előírásokat, gyógyfüveket, gyógyteákat rendelt, s házilag elkészíthető és elvégezhető gyógyeljárásokat alkalmazott.

1895-ben hunyt el.

A Kondorosi Gyógyszertár története

A község 1875-ös alapításával egyidejűleg létesült az első gyógyszertár. Baris Árpád gyógyszerész ekkor nyitotta meg gyógyszertárát a Kondorosi Csárdával szemközt álló házban. Ez a gyógyszertár egy szűk oficinai helységből és egy kis laboratórium-raktárból állt. 1911-ben átköltöztette gyógyszertárát a tér másik oldalára, ahol a hetvenes években az ÁFÉSZ könyvesboltja volt. Ebben a kicsit tágasabb épületben lévő oficinájában táramérleges gyógyszerkészítés folyt. Raktár-laboratóriuma továbbra is kicsi volt, minden más helyiség hiányzott és a gyógyszerész lakása is ugyanebben az épületben volt. Baris Árpád 1922-ben hunyt el. Halála után gyermekei örökölték a gyógyszertár haszonélvezetét. Így özvegye bérbe adta a gyógyszertárt. Legismertebb bérlői a következő gyógyszerészek voltak: Liptai András, 1931-től Goebel Frigyes, 1937-től Kishonty Zoltán. 1950-ben a gyógyszertárt államosították.

A második gyógyszertárat Réthy Ferenc gyógyszerész nyitotta meg Kondoroson 1932-ben, a mai gyógyszertár helyén, Megváltó Gyógyszertár néven. Ez a gyógyszertár már rendelkezett minden, az akkori szabályokban előírt helyiséggel: tágas oficina, laboratórium, raktár, ügyeletes szoba-iroda. A régebbi gyógyszertár utolsó bérlője, Kishonthy Zoltán 1950 decemberében elhunyt. Ennek a gyógyszertárnak a vezetője is Réthy Ferenc lett, de ezt, a régebbi gyógyszertárat 1951 szeptemberében megszüntették. Az új gyógyszertárt jelölték ki véglegesnek. Réthy Ferenc 1959-ben bekövetkezett halála után a gyógyszertár vezetője Lengyel Frigyes lett.

Nevezetes, beosztott gyógyszerészként dolgoztak még itt: Bácskai Mária (Lopusnyi Pálné), Tóth Mária, Szeberényi Judit, Szirony János, 1974 februárjától Varga Ilona (Deák Jánosné).

A forgalom nagymértékű növekedése tette halaszthatatlanná a gyógyszertár bővítését, korszerűsítését. 1964-1965-ben történt meg a gyógyszertár épületének belső felújítása, a berendezés megújítása. Ekkor alakítottak ki egy nagy méretű officinát, raktárat, átvevő helyiséget, mosogatót, öltöző-mosdót stb.

Állandó munkatársként dolgozott a gyógyszertárban a hetvenes években 6-7 asszisztens, köztük egy kiadó asszisztens, Kovács Erzsébet. A gyógyszertárban dolgozott még asszisztensként Donka Andrásné, Novák Mátyásné, Horváth Gyuláné és Bencsik Mihályné.

A nyolcvanas évektől gyógyszerészként dolgozott a patikában Máténé Dr. Závogyán Mária, Ribárszki Györgyné, asszisztensként Harsányi Dezsőné.

A rendszerváltás után, 1990-ben a gyógyszertárt privatizálták, tulajdonosa Máténé Dr. Závogyán Mária gyógyszerész lett. A gyógyszertárat a kilencvenes években felújították, korszerűsítették.

A gyógyszertár tulajdonjogát és vezetését a kétezres években Czikray Tamás vette át. Gyógyszerészként dolgozik jelenleg is Czihanek Ferencné és Csapó Balázsné, asszisztensként Zuberecz Tiborné, Korcsog Lili, Závogyán Renáta. A Kondorosi Patika magas színvonalon elégíti ki a gyógyulni vágyók igényeit.

Forrás Kondoros története - https://www.kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete

Lengyel Frigyes gyógyszerész visszaemlékezései - Kondoros, 1978

Nyeregtetős parasztházak

Elterjedési területéhez tartozik az Alföld, a Dunántúl keleti fele, Észak-Magyarország síkvidékekkel szomszédos övezete és a Kisalföld keleti nyúlványa.

Az építkezést a gazdag változatosságban alkalmazott földfalak jellemzik. A tetők rendszerint nyereg alakúak, szelemenes tetőszerkezetüket rövid vagy hosszú ágasok támasztják alá.

A fedéshez leginkább nádat, némely területeken zsúpot, a mezővárosokban pedig többnyire cserepet használtak.

A lakóház szoba-konyha-kamra-padlás alaprajzi elrendezésű, amelyhez hozzácsatlakozva vagy külön csatlakoznak a gazdasági épületek.

A 16-17. században a vertfalat, paticsfalat felváltotta az égetett agyagtéglából készült fal. A földpadlót gyakran a deszkákból készített hajópadló. A zsindelytetőt pedig a cseréptető váltotta fel.

A házak bejáratánál gyakorivá vált a lépcsővel, ajtóval ellátott bejárati beugró rész.

A házak oldalán megjelentek a tornácok, amiket később sokszor beüvegeztek, így télen is jobban tudták használni. A tornác a lakóház előtere. Falusi háznak vagy nagyobb épületnek a bejáratnál levő, folyosóhoz hasonló, fedett külső része, amelynek az udvar vagy kert felé eső oldala oszlopos és nyitott.

Az udvaron az ásott, kerekes kutakat felváltották a fúrt kutak. Az udvari melléképületek közül megjelentek az állattartásra használt ólak és a kukorica tárolására alkalmas górék. A kerítések és kapuk fadeszkából, a járdák téglából készültek.

Az 1920-as évektől kezdve már típustervrajzok alapján építették Kondoroson is a nyeregtetős, tornácos parasztházakat. 

Forrás: Magyar népi építészet, Wikipédia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9pi_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet

A polgári házak története

A polgári házak 1920-tól jelentek meg Kondoroson. Téglából épültek, több szobájuk volt. Külső oromzatuk sokszor faragott stukkókkal volt díszítve.

A ház belső előterét képezte a veranda. Általában ez a nappali szobára nyílt. A nagyobb házakban volt külön étkező. Két-három hálószoba szolgálta a lakók kényelmét. Volt külön konyha, kamra, padlás és a módosabbaknál cselédszoba is.

A padló burkolata fából készült hajópadló, a módosabbaknál parketta volt. Szinte minden szobában szőnyeg volt. Szépen faragott székek, asztalok, szekrények, ágyak alkották a berendezést. A tágas ablakokon gyakori volt a csipkefüggöny. A világítást díszes lámpák biztosították.

A házak mögött társalgásra, kikapcsolódásra szolgáló terasz is volt bútorokkal berendezve. Az udvaron a virágos kert mellett kikapcsolódásra, játékra lehetőséget adó rész is volt, sokszor hintával, nyugággyal, kerti asztallal és székekkel.

A kis - és középpolgári családoknál gyakori volt, hogy a munkahelyként szolgáló műhely is a melléképületek egyike volt.

A tágas udvar végén zöldségeskert és szőlő is megtalálható volt. 

Forrás: A polgári ház, mint tradíció - https://amiotthonunk.hu/polgari-haz-mint-tradicio/

A Művelődési Ház története

A Kondorosi Művelődési Ház a lakosság kulturálódási igényeinek kielégítésére építették 1967-ben.

Az épület előtérből, mellékhelyiségekből, irodákból, kiállító teremből, emeleti páholyból, színpadból és öltözőkből állt. Az épület bejáratánál a rendezvényeket hirdető tárolóvitrineket helyeztek el.

Változatos rendezvényeknek adott helyszínt. Tartottak benne színházi előadást, filmvetítést, komolyzenei koncerteket, zenekarok fellépését. De volt itt zeneiskola, kiállítás, társastánctanfolyam és lakodalom is.

Kezdetben önálló intézményként működött. Egyik legismertebb vezetője a hetvenes években Szakács György művelődésszervező volt.

1981-ben Kondoros Nagyközség Tanácsa a Művelődési Házat és a Könyvtárt összevonta. Az új intézmény neve Egyesített Közművelődési Intézmény lett. 1994. január 1-től már, mint Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára, Közösségi Háza működött.

A kétezres évek elejére az épület állaga leromlott, a színpadának faszerkezete elkorhadt, balesetveszélyessé vált. Nem volt alkalmas rendezvények tartására, ezért időlegesen bezárták.

2011-ben komplex módon felújították és korszerűsítették az épületet. Azóta ismét változatos rendezvények helyszíneként szolgál. Települési, iskolai megemlékezéseknek, táncházaknak, közönségtalálkozóknak, zeneiskolai vizsgáknak, színitanodai előadásoknak, kiállításoknak, színházi műsoroknak egyaránt otthont ad. 

Forrás: Kondoros története - https://www.kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete

Megnyitotta kapuit az új Konferenciaközpont - https://www.bekesmegye.com/kondoros-varos/hirek/megnyitotta-kapuit-az-uj-konferenciakozpont

Kondorosi Szlovák-Magyar Táj- és Alkotóház

A Kondorosért Alapítvány együttműködésben a Legendák Földje Alapítvánnyal működteti a tájházat.

Ez a ház az egyike Kondoros 120 legrégebbi épületének, felújítását követően létrehoztak benne egy helytörténeti kiállítást, berendezték a korabeli szobákat eredeti bútorokkal, kiegészítőkkel.

Az épületben található a "Legendás Békés" kiállítás, amely művészek szemszögéből mutatja be a Békés megyei legendákat.

A Szarvas és Békéscsaba között mintegy félúton fekvő nagyközséget főként szarvasi szlovákok és környékbeli magyarok népesítették be. A mai helység a 18. század végén - 19. század elején épült híres-neves csárda körül alakult ki, első pecsétje "Kondoros községe, 1875" feliratot őrzi. Az 1945-ös földosztásig a nagybirtok nehezedett a községre, azóta kiemelkedő növénytermesztés és állattenyésztés településévé vált.

A táj- és alkotóházat 1996. augusztus l-jén avatták fel. A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Több éven a nagyközséghez közeli Geist-Csákó kastély melletti cselédházban állandó kiállítás formájában tájházként működtették.

1990-től nem volt gazdája, ideiglenesen több helyen is őrizték. Végül a Faluszépítő Baráti Kör kérésére a helyi szlovák klub lelkes vezetője, Dankó Pálné pedagógus avatottan rendezte be az időközben elkészült tájház három helyiségében és padlásán.

A gyűjteménynek helyet adó épület 1926-ban épült, első tulajdonosa a Maczik család volt, a ház módos gazdára vall. A Faluszépítő Baráti Kör tagsága dicséretes hozzájárulásával, adományokból, pályázatból származó pénzen 1 200 000 Ft-ért megvette, s társadalmi munkában felújította. Fehérre meszelték a falakat, a korhadt hajópadló helyébe sárpadló került, felépítették a kemencét, a külső falakat is korabeli módon meszelték be.

A ház udvarán köcsögtartófát ástak be, rajta számos tejesköcsög. A tornác négyzetlapos cseréppadlóját derékig érő téglás mellvéd határolja, fűrészelt mintás kétszárnyú kisajtóval. A tornácon kanapé és nagyméretű lakodalmi főzőedény.

A szobák és a konyha berendezését a két világháború közötti paraszt-polgári bútorzat alkotja, lehetőleg olyan elrendezésben, ahogyan azt ebben az időben a helység magyar és szlovák családjai használták. Mindegyik helységben a mennyezetet mestergerenda és oldalgerendák tartják, a mestergerendáról lógnak mindenütt a petróleumlámpák.

A konyhában ernyős lámpa függ. Balról van a kemence szája, fából készült kétszárnyú kisajtóval zárva. A bejárattal szemben magasan kiképzett kis ablak van, körülötte kisebb-nagyobb cseréptálakat helyeztek el. Alattuk, a fal mellett faállványon szőttes terítővel letakart kenyérdagasztó teknő a hozzávaló szitával, keresztfával (rásoske), közvetlenül alatta vajköpülő, liszttartó fakupa, szakajtó és vasalók. A sarokban felállítva sütőlapát, piszkafa, szénvonó kutács (ohrablo), valamint káposztagyalu. A kemenceszáj oldalán vizes edények sora és szalmából font tojástartó. A barnára festett tálas kétajtós, melyet mintásra vágott papírdísz fed, rajta kávédaráló, használati és díszcsészék, kis vasmozsár, gyári butellák és üvegek. A konyha bejárati ajtajánál és a hátsószoba ajtajánál kondorosi idős asszonyok fekete viseletébe öltöztetett bábut állítottak. Az ajtó mögött a hagyományos vizespad, alsó polcán víztartó kannák, a felsőn pedig korsók vannak.

Az első, a tisztaszobába lépve az ajtótól jobbra magyar feliratú hímzett törülközőt láthatunk esztergált törülközőtartón. A földpadkás fehérre meszelt hasábalakú kemencének tágas kuckója van. A jobboldali fal mellett rongypokróccal letakart dikó, utána ívelt betétes koronás végű, fodros, finom kékhímzéssel díszített lepedős ágy. Felette családi kép, az utcai oldalon szentkép. A két utcai és udvari ablakon fodros, drapériás függönyök, esztergált barna függönytartókkal. A két ablak között hagyományosan van felfüggesztve a míves tükör. Szintén barnára van festve a betétes sarokpad, előtte rojtos, színes húzott terítővel takart asztal, melyen gyertyatartót, szlovák nyelvű Tranosciust, Funebrált és egy pipát láthatunk. A csigás felhúzható lámpának szép porcelán búrája van. Az udvari ablak alatt virágos festett kelengyésláda, amelyre négy mázas szilkét helyeztek, a láda fölött ponduszos óra függ. Az ajtó melletti bal sarokban áll a betétes barna, esztergált díszű kétajtós szekrény. A sarokpad felett pedig falitéka rácsos ajtócskával.

A hátsószoba ajtaja mögött a barna falifogason női vállkendők és ködmön van felakasztva. Az udvar felőli falnál háromfiókos sublót, rajta Čabiansky Kalendár. Az ablak alatt kis festett láda, s a másik sarokban pedig a sötétbarna betétes kétajtós szekrényt állították. A bejárattal szemben még egy barnaszínű háromfiókos sublót, melyen családi képek sorakoznak, s ezek láthatók a falakon is. Itt van a fonatos ülőkéjű karosszék.

A szoba közepén áll a gyári terítővel fedett asztal, körülötte különböző támlájú, ülőkéjű székek, melyek egyrészt utalnak arra, hogy a bútorzat több helyről való, másrészt arra, hogy a két háború közötti szegénység miatt nem volt egységes. Ezt sugallja a bal sarokban lévő szerényen vetett ágy is, mely mellett van a bölcső, egy gyermekülőke és fa gyerekjáték is. A bejárati ajtó mellett szintén látunk egy kelengyés ládát s egy vaskályhát, amellyel fűtötték a szobát.

A tornácról nyíló padlásfeljárón jutunk a tágas padlásra. Itt tárolják ideiglenesen mintegy raktárként, bár rendben elhelyezve - a szlovák és magyar felirattal jelzett mezőgazdasági gépeket, eszközöket, mint pl. a szemenkénti kukoricaültetőgépet, a kézi vetőgépet, a házi szerszámkészítő eszközt, a nádverő, a disznóperzselő, kötélverő s a cipész eszközöket. Felállítottak búzakeresztet is, itt vannak a 3-4 ágú favillák, kisgereblyék, a háztartási edények (cserép-, vaslábasok), a párkosár, a mángorlók, a sulykolok, a kenderfeldolgozás eszközei (tilolók, gerebenek, álló és fekvő rokkák, motollák, szövőszék-alkatrészek stb.).

Ma is sok rendezvénynek, találkozónak, összejövetelnek a helyszíne.

Forrás: Kondorosi Táj- és Alkotóház - https://gotourist.hu/hu/locations/kondorosi-taj-es-alkotohaz-3140

Sulinet - Örökségtár - https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/tajhazak_gyujtemenyek_falumuzeumok/pages/014_magyar.htm

A Kondorosi Fürdő története

Egyéb kondorosi épületek története

Forrás: Bella István: Kondoros száz esztendeje - Kondoros, 1975

Dr. Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából - Kondoros, 1995

Kondoros története -  https://www.kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete