Kondoros középületei, régi lakóházai és azok története

Középületek és régi lakóházak

A helytörténeti műhely ebben a tanévben Kondoros középületeinek és régi lakóházainak történetét kutatja

K. B. M. H. M.

Régi épületeink

Kondoros régi épületei

A Kondorosi Csárda története

A csárda, mint településalkotó tényező

A csárda szó jelentése: puszta kocsma. Bérlők üzemeltették. Vendégei utazók, csikósok, gulyások, pásztorok, betyárok.

Az első Kondorosi Csárdát 1740-ben építették. A gyomaiak azonban bosszúból felgyújtották.

A második Kondorosi Csárda építését a mezőhegyesi ménesbirtok gazdája Csekonics báró kezdeményezte, mert Kondoros környéke alkalmas volt lótenyésztésre. A második csárda 1784-ben épült, kaszárnyatervek alapján. Részei: vendégfogadó, szobák, istálló, magtár. Nyolc út keresztezősénél épült. Leghíresebb bérlője Bagi Pál, kinek felesége volt a "csárdabeli szép asszony". 1875-ben a csárda oldalaival párhuzamosan épült újra Kondoros település. 

A csárda híres vendégei között találjuk Petőfi Sándort, Erkel Ferencet, Arany Jánost, József főherceget és Petőfi Istvánt is. Arany János A betyár, Szabolcska Mihály Grand Café című költeményében örökítette meg a Kondorosi Csárdát. Gyakran tanyáztak betyárok is a csárdában. Közülük a leghíresebb Rózsa Sándor volt. Számos monda és helyi hagyomány őrzi a betyárok emlékét. 

A csárda épületét 1921-ben bővítették. Déli oldalra néző széles folyosója a vendégeknek nyáron kedvelt helye volt. Ebben a megépített formában 1981-ig állt. A homlokzaton álló tűzfalon vagy atikafalon a nagybetűs felirat fölött színes vakolattal ábrázolták az egykori nádfedeles csárdát, ami az 1930-as években még látható volt. 

A csárda épületét a második világháború után az ÁFÉSZ üzemeltette. 1984-ben felújította. 2005-ben a község vásárolta meg a műemlékjellegű épületet. Újra felújította és HACCP típusú konyhával szerelte fel. Legutóbb 2020-ban újították fel, s egy interaktív kiállítást is elhelyeztek benne. Ma is étteremként működik. 

Forrás: Kondoros története

https://www.kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete<br>

A kép forrása:

https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1213571/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLb25kb3JvcyByXHUwMGU5Z2kgY3NcdTAwZTFyZGEifQ&img=0

A kondorosi városháza

Zsandár laktanyából községháza

Az épület 1852-ben zsandár laktanyának épült. Nemcsak a csárdában tanyázó betyárok, hanem a közelben lévő Batthyány-kastélyban találkozó, függetlenség párti főurak megfigyelésére.   

1875-től, Kondoros újratelepítésétől kezdve 1947-ig községházaként működött. A település első bírája az egyik újratelepítő, Dérczy Ferenc volt. Tisztségét 25 éven keresztül, közmegelégedésre töltötte be.

1948-tól 1989-ig tanácsházaként működött az épület.

1990-től 2013-ig ismét községháza lett. 2013-tól, Kondoros várossá avatásától kezdve, városházaként üzemel. 

Forrás: Kondoros története  

https://www.kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete<br>

A kép forrása:

https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1419757/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLXHUwMGY2enNcdTAwZTlnaFx1MDBlMXphIEtvbmRvcm9zIn0&img=0



Batthyány - Geist Kastély

Az első magyar vadásztársaság alapító helye

A Batthyány - Geist Kastélyt 1844 és 1851 között gróf Batthyány László építtette a Wenckheim család segítségével, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján, neoklasszicista stílusú homlokzattal.

1850-ben itt alapította meg Batthyány László és Wenckheim Béla az első magyar vadásztársaságot, az Alföldi Vadásztársulatot, mely olyan Kossuth-párti főnemeseket tömörített, akik elégedetlenek voltak a szabadságharc végkimenetelével. Megfigyelésükre épült fel a Kondorosi Csárdával szemben a pandúrlaktanya, a mai városháza. A vadászok és leszármazottaik közül később több miniszter is kikerült.

A hagyomány szerint 1848-ben a kastélyparkban ültetett egy fát gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány tragikus sorsú miniszterelnöke. A fa maradványait és Batthyány Lajos emlékét ma is kegyelettel ápolják a kondorosiak.

Mivel Batthyány László is bekapcsolódott a passzív ellenállásba - a történet szerint a birtokon 150 osztrák császári katona helyett 150 agarat tartott -, ezért nagymajori kastélyát és birtokát 1859-ben eladta Geis Gáspár gyulai kereskedőnek.

Gesit Gáspár a kastély homlokzatát romantikus stílusban átépíttette, majd 1864-ben, szintén Ybl Miklós tervei alapján, egy családi kápolnát is emeltetett a kastély mellé.

1858-tól, 22 éven keresztül, haláláig a Geist család szolgálatába szegődött nagy költőnk öccse, Petőfi István. Gazdatisztként és jószágigazgatóként mintagazdasággá fejlesztette a birtokot. A Geist-féle juhok, lovak, szarvasmarhák nemcsak Békés megyében, hanem országszerte keresettek voltak. Petőfi István elvállalta a Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán feletti gyámságot is. Zoltán néhány éven keresztül az intézői lakban lakva járt be a szarvasi középiskolába. Petőfi István Gesit Gáspárral és Dérczy Ferenccel karöltve oroszlánrészt vállalt 1875-ben Kondoros község újratelepítésében. Az ő javaslatára került be Kondoros pecsétjébe a kiterjesztett szárnyú Kondor sas. Alapítványt hozott létre azon tót ajkú növendékek számára, akik a magyar nyelv elsajátításában jó előmenetet mutattak. Tiszteletből és hálából a kondorosi általános iskola 1994-ben felvette Petőfi István nevét. Ő volt Kondoros első pénztárnoka. A túlhajtott élettempó azonban megbosszulta magát 1880-ban, életének 54. évében váratlanul, szívszélütésben elhunyt. A nagymajori temetőben temették el. Földi maradványait a Petőfi Társaság 1908-ban exhumáltatta, s a budapesti, a Kerepesi úti temetőben helyezte végső nyugalomra, a Petőfi család kriptájában, családtagjai mellé. Fehérmárvány sírkövét az 1960-as évek közepén szállították Kondoros településére. Itt az általános iskola előtt, majd annak udvarán állították fel, ahol a mai napig megtalálható / a mai alsó tagozat épülete /.

A nagymajori lakosok gyermekei számára 1860-tól 1944-ig uradalmi iskola is működött a birtokon. Az utolsó uradalmi tanító Rindó Józsefné, Kati néni volt.

A második világháború végén a Geist család elmenekült a kastélyból. Az épület községi tulajdonban került. A kastélyban iskola, majd termelőszövetkezeti központ működött. A kastélypark sok rendezvénynek adott otthont. Például a nyolcvanas évek közepén KFT koncert is volt a kastély előtt. Állagát a rendszerváltásig sikerült megóvni.

A rendszerváltás után a kastély állaga, egy rosszul sikerült privatizáció következtében, leromlott. Ezért az önkormányzat 1993-ban a kastélyt, majd 2003-ban a kastélyparkot is megvásárolta.

2010. szeptember 4-én, a Kondoroson megrendezett Békés megyei Vadásznap keretében avatták fel az első vadásztársaság emlékét őrző emlékkövet a nagymajori kastélyparkban, melyen az alapítok névsora olvasható. Ma az emlékkő a városháza előtt, a Hősök terén tekinthető meg.

Szintén 2010-ben alakult meg az Alföldi Vadásztársulat Közhasznú Alapítvány, mely a kápolna, a kastélypark és a kastély felújítását, állagának megőrzését tűzte ki célul.

2015. október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezés keretében jelentették be a kastélypark megújítását, melyet később uniós és állami támogatásból valósítottak meg. 

Az Alföldi Vadásztársulat Közhasznú Alapítvány minden évben október 6-án megemlékezéssel egybekötött kiállítást és agarász versenyt tart.

Forrás:

https://korosvidek.blog.hu/2017/12/20/korosvideki_kastelyromok_nyomaban_455

A kép forrása:

https://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index1708.html

Kondorosi Petőfi István Általános Iskola és Kollégium

Petőfi István az oktatásügy támogatója

Kondoroson a múlt század vége óta folyik az iskolai oktatás.Az elemi iskolai oktatás megalapozására 1898-ban óvodát is építettek.Az evangélikus egyház 1897 és 1918 között 4 iskolát épített szolgálati lakásokkal.A katolikus egyház 1902-ben építette első tantermeit. 1938-ig 3 tanterem készült el két szolgálati lakással. A katolikus iskolában kántortanítók tanítottak.A falu vonzáskörzetében lévő majorságban már az újratelepítés előtt 1860-tól működött uradalmi iskola. az első uradalmi tanító Harsányi István volt, az utolsó Rindó Józsefné, aki 1944. szeptember 1-jén került a Nagymajorba.

Iskolánk története (1945-48):

1945 előtt virágzott a leventeoktatás és a cserkészmozgalom is. A március 15-i megemlékezéseket a nagymajori uradalomban tevékenykedő Petőfi István sírjánál tartották.1945 után a községi iskolákat államosították és a nyolcosztályos oktatást vezették be. A községi iskolákat a tanítókról nevezték el: Tompos, Kerényi, Dauda, Csaba, Kartalik, Thúry, a katolikus volt a Machács iskola, a tanyai iskolákat a környező területekről vagy az útról nevezték el, így volt: Károlyi-földi, Erzsébettéri, Apponyi-földi, csákói, Aradi-úti iskola.Az oktatás sokáig elszórtan különböző épületekben folyt. A nagy múltú katolikus és evangélikus iskolákat 1948-ban az államosítással szüntették meg.

Iskolánk története az 50-es években:

Az ötvenes években már szakos tanárok tanítottak. Sok szakkör kezdte meg működését: modellező, kisgazdaasszony, fizikai, helytörténeti. A helytörténeti szakkör, mely 1953-ban indult Rindó József vezetésével, felkutatta a Nagymajorban tevékenykedő Petőfi István sírját. Ez nem volt könnyű, ugyanis akkor már a temető helyén szántóföld volt. A sírt 1908-ban a Petőfi Társaság exhumáltatta, és a hamvakat Budapestre a családi sírboltba szállíttatta. Az 1955-ben a szakkör által megtalált sírkövet beszállították a faluba és a Kovács iskola előtt helyezték el.1956.alt szeptember 1-jétől két részre bontották az iskolát: az I. számú leányiskolára és a II. számú fiúiskolára. 1958-ban a II. számú iskolából létrejött a külterületi iskola, mely a tanyasi iskolákat rendelte egy irányítás alá.

Iskolánk története a 60-as évektől napjainkig:

A 60-as években felszámolták a külterületi iskolákat. A tanyasi tanulók kollégiumba kerültek. Új 4 tantermes iskolát építettek, mely 1965-re készült el. Ebben az időben néhány évig még középiskola is működött Kondoroson.A 70-es években újabb 4 tanteremmel toldották meg a központi épületet, melyben ma az alsó tagozat foglal helyet. Akkoriban a körzetesítés következtében a tanulók létszáma az 1000 főt is megközelítette.Az új, legkorszerűbb épület 1994-ben készült el, itt folyik a felsősök oktatása.1998 nyarán átadásra kerül a vásártéri iskola mellett az új többfunkciós intézmény: sportcsarnok, közművelődési nagyterem és az iskolai könyvtárként funkcionáló községi könyvtár.1997 szeptemberében sor került egy számítástechnikai oktatóterem létrehozására, 16 tanulói és 1 tanári számítógéppel, nyomtatóval.A zeneiskolai tagozaton komoly ütemben folyik az iskola hangszerállományának kialakítása.

Forrás:

https://www.kondorosiiskola.com/rolunk

A kép forrása:

https://www.facebook.com/kondorosiiskola/


© 2022 Bukovinszky Mihály Helytörténeti Műhely, Kondoros
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen!